A vadvízi evezésre a köznyelv általában a RAFTING szót használja. A két kifejezés általános jelentését tekintve valóban egyenértékű, azonban ha belemélyedünk a vadvízi evezés különböző változataiba, nyilvánvalóvá válik a speciális jelentéskülönbség. A vadvízi evezésnek ugyan a rafting a legismertebb fajtája, de mellette még számos sportág létezik a vadvízen, amelyek nem azonosíthatók ezzel az egy kifejezéssel.

A raftok

A rafting, szűkebb értelemben a négy vagy több személyes, felfújható gumihajóban végzett vadvízi evezést jelenti, a vadvízi evezés legbiztonságosabb formája. A raftok (raft: angolul tutaj) széles gumihajók, amelyek a nagyobb zúgókat, hullámokat is stabilitásukat megőrizve szelik át. A rendszerint hat-tíz evezőssel terhelt hajó már a súlya miatt is nehezebben válik játékszerévé a víz erejének. A raftban való evezés csapatmunka, minden egyes résztvevő teljesítményére szükség van a túrák teljesítéséhez, az akadályok leküzdésére. Mindig van ugyan a hajóban egy képzett vezető, aki irányítja a raftot és a legénység munkáját, evezősök nélkül azonban a hajó egy fék, motor és kormány nélküli, lejtőn guruló autóhoz hasonlítható. A raft előnye a többi vadvízi hajóhoz képest a nagyobb stabilitás és biztonság, valamint kevesebb koncentrációt, helyzetfelismerő- és feladatmegoldó képességet követel meg a résztvevőktől, hiszen a mindenkori feladatokat a vezető irányításával oldja meg a csapat.


Kétszemélyes gumikenu

Sokkal több önállóságra, némileg komolyabb atlétikus képességekre, ügyességre van szükség az általunk leginkább használt kétszemélyes gumikenukban, ahol képzett túravezető csak minden negyedik-ötödik hajóban van. Itt bizony magunkra, ill. egymásra vagyunk utalva. A túra, az evezés sikere nagyban múlik azon, mennyire értjük meg egymást a hajón belül, mennyire figyeltünk és értettük meg a vízreszállás előtti oktatáson elhangzottakat, mennyire fogadjuk meg a túravezetők tanácsait és utasításait a vízen. A szárazföldi elméleti felkészítés és egy rövid evezéstechnikai gyakorlat után túravezetői kísérettel mindenki bátran nekivághat az I.-II.-III.-as nehézségi fokú folyóknak. A gumikenu a raftnál sokkal intenzívebben és érzékenyebben reagál a vadvíz jellegzetességeire, a zúgókra, hullámokra, vízhengerekre, vagyis több izgalmat (alkalmanként a borulás izgalmát is), az akadályok önálló leküzdésével több sikerélményt nyújthat, mint a raft.

Vadvízi kajak

A vadvízi evezés harmadik, s egyben a világon a legelterjedtebb hajótípusa a vadvízi kajak. A kajak a legérzékenyebb vadvízi hajó, használatát lépésről-lépésre oktató irányításával kell elsajátítani hasonlóan az úszáshoz vagy a biciklizéshez. A kajakozni szándékozóknak három-öt napos tanfolyamokat szervezünk, csak ez után ajánlott nekivágni a vadvíznek, s ekkor is csak gyakorlott kajakos túravezető kíséretében. A vadvízi kajakozást azoknak ajánljuk, akik nagyon közeli barátságban vannak a vízzel, nem zavarják a mellmagasságban vagy afölött érkező hullámok, akiknek nem okoz problémát, hogy egy-egy borulás után tíz-tizenöt másodpercet vagy néha többet a víz alatt töltenek. A vadvízi kajakozás a vadvízi evezés legvízközelibb formája, az ember szinte a folyó részének érezheti magát. Rendkívül mozgékony, gyors, jól irányítható hajójával a kajakos minden egyes hullámot, vízhengert ki tud élvezni, a legkisebb kő mögötti limányban is meg tud állni, a vadvíz erőforrásait maradéktalanul hasznosítani tudja manővereihez. A három felsorolt hajótípus közül a kajak kívánja meg a legmagasabb szintű felkészültséget, a legkomolyabb kondíciót, a legjobb készségeket és képességeket.